jogerős ítélet (lat. res iudicata): általános értelemben a bíróság által lezárt ügy (vö. 1444.k. 1.§ 2); szoros értelemben az →ítélet sajátos minősége, sőt maga a jogerős, vagyis már meg nem támadható ítélet. Abszolút értelemben persze a ~ sem támadhatatlan, hiszen bizonyos esetekben lehetőség van az →előbbi állapotba való visszahelyezésre (vö. 1645.k.). Az orvosolhatatlan semmisség miatt pedig 10 éven belül keresettel meg lehet támadni az ítéletet (1621.k.). - A ~ intézményének célja a közjó, nevezetesen a jogbiztonság. Ezzel ellenkezne, ha 4minden ítéletet egyforma könnyen meg lehetne támadni pl. →fellebbezéssel. - Az ítélet jogerőre emelkedésének hatása, hogy: 1. ellene fellebbezni nem lehet (1629.k. 3; 1642.k. 1.§); 2. végrehajtható (1650.k.); 3. jogot alkot a felek között (1642.k. 2.§). A végrehajtás kieszközlésére külön keresettel, az ítélt dolog keresetével lehet élni. Mivel a ~ jogot alkot a felek között, ugyanazok a felek, ugyanazon tények alapján, ugyanaz iránt a jog iránt egymás ellen új keresetet nem indíthatnak. Ha ezt valamelyikük mégis megtenné, ellene a másik fél az ítélt dolog kifogásával élhet (1642.k. 2.§, 1462.k. 1.§). Ilyen címen a bíró hivatalból is elutasíthatja a keresetet (1642.k. 2.§). - A személyek állapotáról hozott ítéletek kivételével az ítélet jogerős, ha: 1. ugyanazon felek között, ugyanarról a kérésről, ugyanazon jogcím alapján két egybehangzó ítélet keletkezett; 2. a hasznos határidőn belül nem jelentettek be fellebbezést ellene; 3. a per fellebbviteli fokon elévült v. elálltak tőle; 4. olyan perdöntő ítéletről van szó, amely ellen az 1629.k. szerint nem lehet fellebbezni (1641.k.). - A személyek állapotáról folyó ügyekben az ítélet sohasem válik jogerőssé (1643.k.). Ilyennek azok az ügyek számítanak, amelyek a származás törvényességével, a →házassági kötelékkel v. együttéléssel (ill. →különválással - vö. 1643.k.), továbbá a klerikusi v. szerzetesi állapottal kapcsolatosak. A jogerőre emelkedés hiánya ezekben az ügyekben azt jelenti, hogy ha nem is egyszerű fellebbezésre, de a fellebbviteli bíróság előtti perújrafelvételre (nova propositio causae) megfelelő feltételek esetén mindig van lehetőség (1644.k. 1.§). Ha azonban ilyen ügyekben két egybehangzó ítélet születik, a végrehajtás éppúgy lehetséges, mintha ~ keletkezett volna (1644.k., vö. 1684.k.). E.P.

CCEO 1990:1322-25.k. - Erdő 1991:627.